Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adatai szerint a 2020/21-es tanévre meghirdetett felvételi eljárásban országosan 91 ezer 460 diák jelentkezett a felsőoktatási intézményekbe. Az állami ösztöndíjas képzéseket több mint 81 ezer 350-en jelölték meg elsőként, míg az önköltséges képzéseket 10 ezer 110-en kezdenék el szeptembertől.

A Debreceni Egyetemet 7990-en jelölték meg az első helyen, így továbbra is az ország második legnépszerűbb felsőoktatási intézménye.

- Az összesített adatok alapján elmondható, hogy a Debreceni Egyetem a jelentkezők országos számához viszonyítva több mint fél százalékkal növelte a jelentkezési arányát. Ez azt jelenti, hogy két éve még az országos jelentkezők 8,24 százaléka jelölte meg az egyetem valamelyik szakját első helyen, tavaly ez az érték 8,77 százalék volt. A tavalyi eredményt most is sikerült elérni, mindezt annak ellenére, hogy a jelentkezők száma az idén abszolút értékben csökkent. A hazai felsőoktatási intézményekhez viszonyítva sem romlott az egyetem pozíciója. Az egész országban 18 százalékos a visszaesés, aminek egyik fő oka, hogy tavaly sokan előrehozták a jelentkezésüket, mert tartottak a kötelező nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi megnövekedett követelményeitől. Ez a tendencia nálunk is hasonló. A nyelvvizsgát mint bemeneti feltételt, azóta eltörölték, de az emelt szintű érettségi megmaradt a követelmények között. A csökkenés egyenetlenül oszlik meg a képzésben, vannak karok, ahol emelkedés van, de a többségnél stagnálás, vagy kisebb-nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható, amely megfelel a hazai felsőoktatásban tapasztalható ez évi tendenciának – tájékoztatott Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese.

A legtöbben (1782-en) a Gazdaságtudományi Kart választották első helyen, ezután a Bölcsésztudományi Kar volt a legnépszerűbb (1372), amelyet a tavalyihoz képest 5%-al többen jelöltek meg, az Informatikai Karra 623-an adták be a jelentkezésüket, az Állam-és Jogtudományi Kart 586-an, a Műszaki Kart pedig 570-en jelölték meg. 

A Debreceni Egyetem alapképzései közül a korábbi évekhez hasonlóan a több szakiránnyal működő ápolás és betegellátás szak volt a legnépszerűbb, de sokan jelentkeztek első helyen a pszichológia vagy kereskedelem és marketing szakokra is ebben az évben. A mesterképzések közül a tanári, az egészségpszichológia, a pszichológia szakokra jelentkeztek a legnagyobb számban. Az osztatlan szakok tekintetében az általános orvos és a jogász képzést, a felsőfokú szakképzésben pedig a kereskedelem és marketing szakot választották a legtöbben.

Ebben az évben is bővítette képzési kínálatát a Debreceni Egyetem, a 2020/21-es tanévben hat új szakot indít az intézmény. Az újonnan induló alapképzések közül a járműmérnök és a nemzetközi tanulmányok szak, mesterszakoknál a marketing és a szerkezetépítő mérnök, osztatlan tanárképzésen pedig a gyógytestnevelő tanár mellett az ének-zene képzés volt a legnépszerűbb. Összesen közel 150-en jelentkeztek ezekre a szakokra.

- A leendő hallgatók az e-felvételi rendszerben látják az adataikat, ott tudják elvégezni a szükséges módosításokat is. Április 19-én kezdődik az e-felvételi ügyintézési időszaka az online tájékoztatással és a pontszámokkal kapcsolatban. A hiánypótlás határideje június 25. lesz, és július 9-ig lehet változtatni a sorrenden, benyújtani a még hiányzó dokumentumokat. Az Oktatási Hivatal értesíti a jelentkezőket, ha a járványügyi helyzetre tekintettel változás történne a 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatban – közölte Pósánné Rácz Annamária oktatási igazgató.

A megbeszélésen Orbán Viktor miniszterelnök a hazai gyógyszergyártás és -raktározás fejlesztésének szükségességéről beszélt - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A videókonferencián Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter mellett a Debreceni Egyetem rektora, Szilvássy Zoltán, Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem docense, a virológiai kutatócsoport vezetője, Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja, Röst Gergely matematikus, a Szegedi Tudományegyetem docense, Józsa János, a BME rektora, Závodszky Péter biofizikus, az MTA és a Professzorok Batthyányi Köre tagja, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke, Keserű György, gyógyszerkutató-vegyész, valamint Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, az MTA doktora vett részt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumok által támogatott munkacsoportok vezetői ismertették kutatásaik eddigi eredményeit, valamint tájékoztatást adtak a közeljövőben várható lépésekről. Orbán Viktor elmondta: a járvány hosszú lesz, a java most következik. Vakcina nincs, sokáig nem is lesz. Kiemelte: szükségünk van minden lehetséges gyógyszerre, ami enyhíti a betegség tüneteit. Magyarországon több gyógyszer tesztelése is zajlik, és vannak olyan készítmények, melyeket gyártani is tudunk - tette hozzá a miniszterelnök. A feladat, hogy a következő hetekben elegendő mennyiségű gyógyszert halmozzunk fel - mondta.

A hirek.unideb.hu információi szerint a megbeszélésen a nemzeti oltóanyaggyárral kapcsolatos tervekről is szó volt, emellett Szilvássy Zoltán rektor az egyetem ipari partnereivel közös, a koronavírussal kapcsolatos készítményjelölteket és vizsgálatokat mutatta be.

A Debreceni Egyetem legfőbb döntéshozó testületének működésére is hatással van a koronavírus-járvány. A veszélyhelyzet miatt elektronikus szavazás formájában március 27-én tartották meg a Szenátus március 26-ára tervezett ülését.

A testület legfontosabb döntései között szerepelt a 2020. évi belső gazdálkodási költségvetés elfogadása, amely még a decemberi költségvetési irányelvek szerint készült, így nem számolhatott a kialakult veszélyhelyzeti állapottal.

- A krízis hatásait most még nem tudjuk felmérni, de a működés folyamatosságának biztosításához szükséges, hogy az intézmény a Szenátus által elfogadott költségvetéssel rendelkezzen – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár az előterjesztéshez írt bevezetőjében. A szervezeti egységek költségvetése, mint második fázis májusra tolódhat, de azok folyamatos készítése továbbra is szükséges.

A kancellár kitért rá, hogy a veszélyhelyzet alatt és az azt követő regenerációs időszakban megfontoltan, a jóváhagyott kereteken belül is a lehető legtakarékosabban szükséges működni. Az egyes szervezeti egységek gazdálkodásukat a költségvetési éven belüli rendszeres monitoring mellett folytathatják. A hosszabb távú kötelezettségvállalások vonatkozásában egyedi eljárásrend alapján döntenek. Szükség esetén új költségvetés készítésére, vagy kiegészítő intézkedések meghozatalára is sor kerülhet. A Debreceni Egyetem 2020 évi tervezett költségvetési főösszege 104 053 713 000 forint, amely 4,2 %-kal nőtt a tavalyihoz képest. A szenátus egyhangúan támogatta az előterjesztést.

A testület a március 27-ei elektronikus szavazás alkalmával egyetemi tanári pályázatokat rangsorolt, professor emeritusi és címzetes egyetemi tanári címek adományozásáról döntött, valamint támogatta a Debreceni Egyetemért Mecénás díj adományozásának javaslatát Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője részére.

- A  Debreceni Egyetem küldetésnyilatkozatában deklaráltan kiemelt területként kezeli  az egészségipart. E fókusznak megfelelően a már meglévő pályázati háttér, a tudásbázis és a karokon átívelő kutatási hálózatok szükségessé teszik, hogy szolgáltató-igazgatási egységként létrejöjjön a Metagenomikai Intézet és az Egészségipari Intézet – fogalmazott előterjesztésében Szilvássy Zoltán rektor.

A Metagenomikai Intézet küldetése az önálló örökítő anyaggal rendelkező mikroorganizmusok kutatása, ezen belül kiemelten a bakteriofágokkal kapcsolatos ipari kutatások elvégzése. Az intézet részt vállal a probiotikum alapú készítmények preklinikai és klinikai vizsgálatában, feladata továbbá a humán metagenommal kapcsolatos új tudományos eredmények beépítése az oktatási gyakorlatba. Az Egészségipari Intézet a gyógyszeripari kutatásokhoz, a fejlesztésekhez, a gyártáshoz és a kereskedelemhez, forgalmazáshoz, gazdasági rendszerekhez kapcsolódó ágazati feladatokkal foglalkozik majd.

A koronavírus-járványhoz kapcsolódott a tanévbeosztás módosításáról szóló előterjesztés is. Mint ismert, a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben hallgatók nem látogathatják a felsőoktatási intézményeket. Azonban az egyetemeknek a veszélyhelyzet ideje alatt is biztosítaniuk kell az oktatás folytonosságát, ezért a DE intézményi intézkedési tervet dolgozott ki a folyamatos távolléti oktatás biztosítása érdekében.

- A járványügyi intézkedések előre nem látható ideig érintik az oktatást, amelyet távolléti oktatási formában kell folytatnunk, és arra kell felkészülni, hogy a 2019/2020. tanév tavaszi félévét a veszélyhelyzetben kialakítandó feltételrendszer alapján kell befejezni. A hallgatók jelenlétét igénylő szakmai gyakorlat, vizsga, egyéb oktatási tevékenység megszervezése érdekében indokolttá válhat a tavaszi félév időtartamának meghosszabbítása 2020. augusztus 31. napjáig – olvasható Szilvássy Zoltán rektor előterjesztésében.

A Szenátus ellenszavazat nélkül fogadta el a 2019/2020. tanév beosztásának módosításáról szóló határozati javaslatot, amely kimondja: a veszélyhelyzetre tekintettel a tavaszi félévet követően egyes hallgatói tevékenységek teljesítésére 2020. augusztus 31. napjáig kerülhet sor, amely hallgatói tevékenységek a 2019/2020. tanév tavaszi félévére vonatkoznak.

Oktatási ügyek között a testület egyebek mellett döntött a Műszaki Kar 2019/2020. tanévi képzési programjának módosításáról, a mechatronikai mérnöki mesterképzési szak járműmechatronikai szereléstechnológia specializációjának indításáról. A szenátusi tagok támogatták a logisztikai mérnöki (MK) és villamosmérnöki (TTK) mesterképzési szak indítását, az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló szakirány (EK) és járműmérnöki (MK) alapképzési szak angol nyelven történő indítását, valamint az építőmérnöki alapképzési szak (MK) székhelyen kívüli indítását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen.
   
A Szenátus támogatta az „Európai Egyetem” pályázat benyújtásához kapcsolódó konzorciumi megállapodást is. Ezzel a Debreceni Egyetem egy olyan nyolctagú szervezetbe lép be, amelynek tagja többek között az Oxfordi Egyetem, illetve a Karolinska Intézet is. A NEUROTECH konzorcium működési területe a  szélesebb értelemben vett agykutatás és technológia,  beleértve többek között az  orvosi  területet, a mesterséges intelligenciát, az önvezető járműveket, illetve mindezek gazdasági, jogi, társadalmi vonatkozásait is.

A kialakult járványügyi helyzet miatt a Magyarország Kormánya által 2020. március 11-én elrendelt veszélyhelyzetben a hazai felsőoktatási intézményeknek, így a Debreceni Egyetemnek is távoktatás formájában kell folytatnia a hallgatók képzését.

- A Debreceni Egyetem 14 karán több mint kétszáz szakon mintegy 30 ezer magyar és külföldi hallgató tanul. Több mint 60 szakon a magyar mellett angol nyelven is folytatunk képzést. A távolléti képzésre való átállás ennek megfelelően, az egyes képzési területek sajátosságaihoz igazítva többféle módszertan alapján valósul meg. Az intézmény széles képzési spektruma eltérő kihívások elé állítja az egyes karokat. Más problémát kell megoldani az orvos-, bölcsész-, az előadóművész-, vagy éppen az agrárképzésben, hogy minden területen az oktatás jellegének és a szakmai igényeknek megfelelő digitális csatornákon folytatódjon a munka – tájékoztatta a hirek.unideb.hu-t Bartha Elek.

A Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese kifejtette: az előrehozott tavaszi szünetben megkezdődött a digitális tananyagok kidolgozása, a tervek szerint a március 23-ai kezdésre valamennyi karon és képzésben minimálisan 2-4 hétre való tananyag áll majd rendelkezésre.

- A kurzusok kidolgozása ezt követően is tovább folytatódik, hogy a tavaszi félév teljesíthetősége valamennyi szakunkon és valamennyi magyar és külföldi hallgató számára biztosítva legyen – jelentette ki Bartha Elek.

 

Workshop a Természettudományi és Technológiai Kar oktatóinak az elearning kurzusok létrehozásáról

A rektorhelyettes hozzátette: a karokon a feladatok koordinálására és elvégzésére több testület és operatív csoport alakult, melyek kiválasztják a képzés sajátosságaihoz illeszkedő távoktatási módszert, és oktatóvideókat, elektronikus anyagokat készítenek az oktatók támogatására.

- A hallgatókat a távoktatás menetéről a kurzusok oktatói emailben tájékoztatják, melyben az oktatás formájáról, az időbeosztásról, az elektronikus konzultációs lehetőségekről, valamint a kurzusokhoz szükséges szoftverekről is lesz információ. A gyakorlati jegy megszerzéséhez szükséges félévközi számonkérés menetéről az oktató időben tájékoztatja a hallgatókat. A számonkérések több karon áprilisig szünetelnek, a későbbi számonkérések módját és időpontjait a járványügyi helyzet alakulásának függvényében fogjuk meghatározni, és ezekről a megfelelő időben tájékoztatást küldünk. A szakdolgozati, diplomadolgozati konzultációk online kommunikációs rendszerek segítségével valósulhatnak meg – sorolta Bartha Elek.

Az intézmény Multimédia és E-learning Technikai Központja két héttel ezelőtt kezdte a felkészülést: megerősítették a szerverkapacitásukat, részletes leírásokat és segédprogramcsomagokat állítottak össze, illetve sablonokat készítettek az oktatóknak a kurzusok kialakításához.

- Több száz kurzuskérés érkezett hozzánk az elmúlt napokban, melyek létrehozásán folyamatosan dolgozunk. Az egyetemen használt Moodle elearning keretrendszerben többféle lehetőség áll az oktatók rendelkezésére a távoktatás megvalósításához. A prezentációk és segédanyagok megosztása mellett hang- és videófelvételek közreadása is lehetséges. A METK stúdiójában lehetőséget biztosítunk videók rögzítésére is, ahol az előadók a központ munkatársainak segítségével kiváló minőségben vehetik fel az előadásukat. A virtuális térben lehetőség van az előadások és gyakorlatok megtartására is. Az interaktív óratartás esetén a hallgatók élő szóban vagy chaten tehetnek fel kérdéseket – ismertette az elérhető lehetőségeket Király Zoltán.

A Multimédia és E-learning Technikai Központ központvezetője megjegyezte, hogy a Moodle-keretrendszer az egyetem gyakorlóiskolái számára is elérhető Esuli néven. A Moodle keretrendszer és távoktatás technológiai háttéréről a https://elearning.unideb.hu/tavoktatas oldalon találnak részleteket az érdeklődők.

- A közösségi képzési központ révén, helyben megszerzett diploma erősebbé teszi a fiatalok kötődését. Ez az oktatási modell működtetésében új a magyar felsőoktatás rendszerében, azonban jelentősen segíti az egyetemek elérhetőségét - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A miniszter kiemelte: a Debreceni Egyetem kiváló partnere a képzési központnak, mivel regionálisan is hatalmas lehetőségekkel, valamint a legszélesebb oktatási spektrummal rendelkezik. Hozzátette: a felsőoktatás átalakításában fontosnak tartják, hogy a gazdaság igényeihez idomuljon a szakképzés, ezt a folyamatot is segíti a közösségi felsőoktatási központ. Nyírbátor pedig hallgatói ösztöndíj létrehozásával tovább támogathatja a fiatalok helyben maradását.

- A nyírbátori képzési központ egy új dimenzió. Nyírbátor egy iparilag fejlettebb terület, olyan cégek vannak jelen a településen, amelyek partnerei a Debreceni Egyetemnek is– jelentette ki Bács Zoltán.
A Debreceni Egyetem kancellárja hozzátette, hogy a jövőben a műszaki képzések irányába fordulhat ez az együttműködés.

- Nyírbátor felkerül a felsőoktatás palettájára – mondta ünnepi beszédében Belinszky Katalin, a Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ igazgatója. A központ létrejötte, egy olyan lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű Kelet- Magyarországnak, amely révén kiváló egyetemek hozhatják helybe képzéseiket és ezzel segítik a fiatalok helyben maradását.

- A közösségi képzési központ megjelenésének regionális hatása lesz - emelte ki a település polgármestere. Máté Antal szerint egyre több fiatal szerez majd itt diplomát és marad Nyírbátorban.  

A Nyírbátor Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban szeptembertől vidékfejlesztési agrármérnöki képzést indít idén először a Debreceni Egyetem.

- Küldetésünk, hogy azoknak az elsősorban helyi fiataloknak biztosítunk lehetőséget a felsőoktatásban való részvételre, akik az ország hátrányos helyzetű régióiban élnek. Ezért alapítottunk a kormány támogatásával Kisvárda után Nyírbátorban is Közösségi Felsőoktatási Képzési Központot, ahol a térségben felmerülő igényekre reflektálva, gyorsan, versenyképes diplomát szerezhetnek a térségben élő fiatalok világszínvonalú egyetemekkel együttműködve – jelentette be Belinszky Katalin igazgató pénteken, az új intézmény évindító gazdasági konferenciáján.

A tudás szerepe a gazdasági sikerekben, egyetemi képzések Nyírbátorban című rendezvényen a központ vállalati partnerei számára tartottak előadásokat a témában.

- A tudás a szellemi tőke legalább olyan fontos tényezője a gazdasági sikereknek, mint az anyagi erő, a pénz. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ebben a térségben a legalacsonyabb, alig több mint 17 százalék, ami azt jelenti, hogy kicsi a térség munkaerőmegtartó-képessége. Ezen nagyon rövid időn belül változtatni kell, amelyhez komoly segítséget nyújt ez a központ – szögezte le Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A fiatalok helyben tartására a nyírbátori a városvezetés komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt években. Ötezer munkahelyet teremtett, bérlakásokat építtetett, és ezt a célt szolgálja a felsőoktatási képzés beindítása is.

- Az erős gazdaság egy lehetőség, de kulcskérdés a jövő szempontjából, hogy azt hova fektetjük be. Azt gondolom, a legjobb döntés az, ha az emberek tudásába fektetjük be ezeket az anyagi, gazdasági lehetőségeket – hangsúlyozta Máté Antal, Nyírbátor polgármestere.

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara (DE GTK) Kisvárdán már két alapszakot (vidékfejlesztési agrármérnöki, turizmus-vendéglátás) és két felsőoktatási szakképzést (turizmus-vendéglátás, gazdálkodási és menedzsment) sikerrel elindított. Idén szeptemberben pedig a Nyírbátor Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban is meghirdeti a kar a nagy népszerűségnek örvendő vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakot.

- A Gazdaságtudományi kar elkötelezett amellett, hogy a régió fejlődését szolgálja. Fontosnak tartjuk, hogy lehetőséget biztosítsunk a felsőoktatásban való részvételre azok számra is, akik olyan térségben élnek, ahol nem található a közelben felsőoktatási intézmény. Számukra megoldást jelenthet a kar kihelyezett képzése Nyírbátorban – hangsúlyozta Pető Károly dékán.

Az új központban az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar (OE NIK) mérnökinformatikus szakára is lehet jelentkezni február 15-ig. A képzéseknek az idén felújított önkormányzati épület ad otthont.